Hírek

Egészségügyi logisztika az EU küszöbén
– szabványosított diagnosztikai mintaszállítás

Az egészségügyi intézmények működését, minden bizonnyal vitathatóan, de felfoghatjuk szolgáltató vállalat működéseként. Különös tekintettel azokra az intézményekre, amelyekben a tulajdonosi jogokat a menedzsmenttől jól elkülönült szervezetek gyakorolják. Ebben az esetben a tulajdonos által támasztott követelményeknek kell az intézménynek megfelelnie úgy szakmai, mint gazdasági szempontból. Amennyiben ennek a logikája mentén gondolkodunk, az egészségügy szolgáltatási termékének, a gyógyító-, megelőző ellátásnak előállításához nélkülözhetetlen szerepet betöltő funkciókat is figyelembe kell vennünk. Ezek közt minden esetben ott találjuk a logisztikát.

Bevezetés

„A logisztika feladata, hogy a megfelelő árut, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő állapotban, a megfelelő helyre, a megfelelő időben juttassa el.” (H. Chr. Pfohl: Logistiksysteme, 1985, Berlin)

Tovább fejtegetve a fenti meghatározást, a logisztika egy olyan szervezési folyamat, amely biztosítja, hogy a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközök, anyagok, erőforrások a megfelelő mértékben rendelkezésre álljanak. Ebből kiindulva kijelenthetjük, hogy az egészségügyi intézmények vezetői, talán anélkül, hogy eddig tudatosan belegondoltak volna, logisztikai feladatokat is ellátnák.

Logisztika az egészségügyben

Ahhoz, hogy az intézményen belül, napi szinten végzett logisztikai tevékenységet értékelni tudjuk, meg kell határoznunk, hogy melyek azok az eszközök, anyagok, amelyekre szükség van a szolgáltatáshoz.

A teljesség igénye nélkül, a legfontosabb szállítandó, tárolandó anyagok listája a következő:

· vér, vérkészítmények

· fertőtlenítőszerek, vegyszerek

· gyógyszerek, kötszerek

· tűk, fecskendők, különféle műanyagok

· oxigén, gázok

· szervek

· hulladékok

· diagnosztikai minták

· stb.

A listában található anyagok szállítása, készletezése sok esetben megoldott. Az anyag gyártója, forgalmazója vállalja a határidőre történő, esetenként különleges feltételeket igénylő szállítást, annak, a vételárba beépített, költségeivel együtt. Ide sorolhatjuk a fertőtlenítő szereket, vegyszereket; gyógyszereket, kötszereket; különféle műanyag eszközöket; valamint a gázokat.

Vért, vérkészítményeket az Országos Vérellátó Szolgálat szállít saját rendszerében; szerveket közvetlenül a transzplantációs team, vagy az Országos Mentőszolgálat; hulladékokat a hulladékkezelést végző szolgáltató. A diagnosztikai minták szállítását az intézmények saját gépjárműveikkel, vagy alvállalkozókkal oldják meg.

Fentiek közül, közúti szállítás szempontjából, különleges feltételeket igényel a veszélyes hulladékok, gázok, bizonyos anyagcsoportoknál a fertőtlenítőszerek, vegyszerek, valamint a diagnosztikai minták továbbítása. Ezek szállítását, általában, megfelelő engedélyekkel rendelkező külső társaságok látják el, a diagnosztikai minták kivételével.

A diagnosztikai mintaszállítás szabályai

Felmerül a kérdés: hogyan lehet az, hogy a mintaszállítás nem szabályszerű? A választ abban találjuk, meg, hogy a szállítással foglalkozó vállalkozók, valamint az egészségügyi intézmények többsége nem ismeri a szabályozókat. Azért nem ismerik őket, mert a mintaszállítás feltételeit konkrétan nem szabályozza egy magyar jogszabály sem, különösen nem olyan, amely az egészségügyhöz kapcsolódna.

A szabályozást alapvetően az ADR (A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás) látja el, amelynek tagja a Magyar Köztársaság is, és amely a tagok belföldi szállíttásaira is kiterjed. Az ADR a diagnosztikai mintákat a 6.2, a fertőző anyagokat tartalmazó alosztályba sorolta, az UN 3373 szám alá. A szabályozás friss voltát jelzi, hogy az ADR is csak 2003. január 1-től jelöli külön szám alatt a diagnosztikai mintákat, addig az UN 2814, illetve 2900 szám alatt találhattuk meg ezeket.

2003. január 1-től tehát diagnosztikai minták az „emberi, vagy állati eredetű anyagok, beleértve, de nem korlátozva a következőkre: váladék, széklet, vér és alkotóelemei, szövetek és szövetfolyadékok, amelyeket diagnosztikai, vagy kutatási célokra szállítanak… …kivéve, ha a páciens, vagy az állat, akiből, vagy amelyből a minta származik súlyos humán vagy állatbetegségben szenved vagy szenvedhet, ami könnyen továbbterjed az egyik egyedről a másikra, és rendszerint nem áll rendelkezésre hatékony megelőzési vagy kezelési módszer ellene, amely esetekben ezeket az UN 2814, vagy az UN 2900 alá kell besorolni.”

Az ADR előírja:

· a szállító eszközök úgynevezett veszélyességi bárcákkal történő megjelölését,

· a gépkocsi vezetőjének ADR bizonyítvánnyal való rendelkezését, valamint folyamatos képzését (ezt a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 61.§ (3) is szabályozza)

· a szállításhoz használatos iratokat,

· a gépjármű felszereltségét, védőfelszereléseket

· a csomagolást (MSZ EN 829:2000 szabvány, ami megegyezik az EN 829:1996 szabvánnyal: In vitro diagnosztikai rendszerek. Orvosi és biológiai minták szállítási csomagolásai – Követelmények, vizsgálatok)

· a balesetek, vészhelyzetek idején szükséges intézkedéseket,

· továbbá a feladó, szállító, címzett koordinált felelősségét.

Amennyiben a minta olyan betegtől származik, aki súlyos, fertőző betegségben szenvedhet, a fertőzés veszélyének, illetve mértékének megítélésére az ADR a WHO (World Health Organization) kockázati csoportjait (Laboratory Biosafety Manual - 1993) veszi alapul. A diagnosztikai vizsgálat céljából szállított minták egy része a besorolás alapján a 2. vagy 3. kockázati csoportba tartozhat, azaz a társadalomra csekély, a mintával kapcsolatba kerülő egyénekre nézve mérsékelt (2. csoport), vagy nagyfokú (3. csoport) veszélyt jelenthet. (A kockázati csoport besorolás megtalálható a 61/1999 EüM rendelet 3. mellékletében is.)

A veszélyes áruk szállításával foglalkozó társaságoknak bejegyzett veszélyesáru tanácsadó munkatárssal kell rendelkezniük a 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről, vagy szerződésben kell állniuk ilyen tevékenységet folytató társasággal, magánszeméllyel. A szakértő felel a szállítás szakmai követelményeinek előírásáért a társaságon, intézményen belül. A követelmények betartásáért a szállítást végző a felelős.

A szabályok ellenőrzése

Az Európai Unió ajánlása alapján a közúti veszélyes árú szállítások ellenőrzésének számát Magyarországon a csatlakozást követően legalább százszorosára kell emelni. A nem megfelelő szállításokért kirótt 200-50000 Euró azonnali, helyszíni bírságok egy része a szállíttatót terheli.

A közúti szállítás szabályai

A jelenlegi helyzetben a fuvarozást végző, az intézmény keretein kívüli, mintaszállító vállalkozások egy része a normál közúti fuvarozás kritériumainak sem tesz eleget.

A Közlekedési Főfelügyelet engedélye szükséges ahhoz, hogy közúti árufuvarozás keretében bármely, nem saját számlás szállítást végezzenek a gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások (14/2001. (IV.20.) KöViM rendelet). Minden, az egészségügyi intézménybe, intézményből történő szállításhoz, amely fuvarozó alvállalkozó igénybevételével történik, fuvarozási engedéllyel rendelkező partner szükséges. A fuvarozó engedélyének jól látható jele az autó forgalmi rendszámának sárga színe.

A diagnosztikai mintaszállítás növekedése

A laboratóriumi diagnosztikai mintaszállítás jelentősége egyre növekszik Magyarországon. Ennek alapvetően két oka van:

· A költséghatékonysági, valamint a szakmai (gyors diagnosztikai eredménykészítés) megfontolások bizonyos laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokat centralizálnak, egyes laboratóriumi szintekhez kötnek.

· Az egészségügyi intézmények privatizációja arra ösztönözi a magánkézben lévő intézmény fenntartóját, hogy szolgáltatásának minőségét a lehető legnagyobb mértékben javítsa. Ebbe beletartozik a helyszíni mintavétel, amellyel a betegek megkímélhetők a laboratóriumba történő utazástól.

Az Európai Uniós rendszereket alapul véve a mintavétel, és a feldolgozás helye a jövőben még inkább elkülönül. Ez pedig tovább növeli az ezzel összefüggő szállítási feladatokat.

Összegzés

A növekvő szállítási igény, valamint a speciális szabályozások alapján a szállíttatóknak célszerű megbizonyosodni arról, hogy a szállítások az előírásoknak megfelelnek-e, mivel az EU-s szabályok alapján a szállítás közben történt fertőzésekért, sérülésekért a szállító, a feladó, és a címzett együttesen tartozik felelősséggel.

Egészségügyi logisztika az EU küszöbén – szabványosított diagnosztikai mintaszállítás